GY.I.K

Fennmaradási engedélyt kell kérni a Vgtv. hatályba lépése (1996. január 1.) előtt létesített kútra is? (Pl. a 100 éves ásott kútra is engedélyt kell kérni?)

A jegyzői engedélyezés alá tartozó kutakra vonatkozóan megállapítható, hogy

– 1992. február 15. napja után létesült minden kútra (ásott és fúrt kútra egyaránt) vízjogi létesítési engedélyt kellett volna kérni, és ennek következtében most fennmaradási engedély adható ki;

– 1992. február 15. napja előtt létesült kutak esetében arra az ásott kútra, amely a jogszabályok értelmében (mélységének és elhelyezkedésének függvényében) jogszerűen létesült engedély nélkül, üzemeltetési engedélyt kell adni;

– 1992. február 15. napja előtt létesült kutak esetében arra az ásott kútra, amelyre létesítésének időpontjában (mélységének és elhelyezkedésének függvényében) engedélyt kellett volna kérni, fennmaradási engedélyt kell adni;

– minden fúrt kútra üzemeltetési engedélyt kell adni.

A vízügyi ágazat célja a kutak engedélyezett státuszba történő sorolásával az, hogy e vízilétesítmények regisztrálva legyenek és adatbázisba kerüljenek. Erre a vízkészletekkel való mennyiségi gazdálkodás és a felszín alatti vizek minőségi viszonyainak nyomon követése miatt van szükség.

Miért van szükség az engedélyeztetésre?

A vízügyi ágazat célja a kutak engedélyezett státuszba történő sorolásával az, hogy e vízilétesítmények regisztrálva legyenek és adatbázisba kerüljenek. Erre a vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás és a felszín alatti vizek minőségi állapotának nyomon követése miatt van szükség.

Rontják-e a felszín alatti vizek minőségét az engedély nélkül fúrt kutak?

Igen. A szakszerűtlenül kivitelezett kutak elszennyezhetik a tiszta vízadó rétegeket. Sok esetben, ha a vízkivétel az első vízadó réteg alatti vízadóból (rétegvíz) történik, a gyors és olcsó kivitelezés érdekében a kontár kútfúró figyelmen kívül hagyja a kútépítési szabályokat, és nem tömedékeli el a fúrt átmérő és a beépített csövezet közötti gyűrűsteret. A rosszul kiképzett kutak csőszerkezete mentén a felszínről szivárgó szennyező anyagok viszonylag nagy sebességgel és koncentráltan juthatnak be a felszín alatti vízbe. A nem megfelelő kútkialakítás (palástcementezés hiánya) a mélyebb, rétegvizet, karsztvizet szolgáltató kút esetében a már szennyezett talajvizet közvetlen módon a mélyebb helyzetű, tiszta vizű rétegekbe vezetheti. Ezt a folyamatot szemlélteti az alábbi ábra:

Milyen negatív hatása van az engedély nélkül fúrt kutaknak a vízkészlet-gazdálkodásra?

Mivel az engedély nélkül létesített kutak a hatóságok előtt rejtve maradnak, a kivett víz mennyisége nem ellenőrizhető. A vízgazdálkodásért felelős minisztérium, a területi vízügyi hatóság és a vízügyi igazgatóságok részére ezért nem áll rendelkezésre hiteles adat ahhoz, hogy meghatározzák egy adott területre vonatkozóan a szabad, tehát felhasználható vízkészletet. Társadalmi szempontból is komoly gondot jelent, ha az illegális vízkivétel egy területen olyan mértékű vízszintsüllyedést eredményez, hogy a jogszerűen létesített és üzemeltetett kutak tulajdonosai nem jutnak megfelelő mennyiségű és minőségű vízhez.

Megéri-e engedély nélküli kutat létesíteni?

Nem. Az alacsony áron és engedély nélkül létesített kutakba többségében rossz minőségű anyagokat építenek be. A nem kútépítés céljára gyártott, de a fúrt kutakba a kontár kivitelezők által sajnos mégis gyakran épített olcsó műanyag csövek (pl. PVC szennyvíz lefolyó cső) szilárdsági követelményei nem megfelelőek: hosszú távon a rétegnyomás hatására deformálódnak és törnek. Így a kút használhatatlanná, a benne levő szivattyú kiépíthetetlenné válik, a tönkrement kút pedig ritkán javítható. Összességében többe kerül egy illegális és gyakran többször megfúrt kút létesítése, mint az egyszer, a szükséges vízjogi engedély alapján létesített, minőségi anyagokból megvalósult vízilétesítmény beruházása. A rossz kutak és azok kontár kivitelezői így a környezetszennyezésen túl az állampolgárokat is megkárosítják.

Kell-e engedélyeztetni a használaton kívüli kutakat?

Igen. A kútra az ingatlantulajdonosnak az üzemeltetési/fennmaradási engedélyt akkor is meg kell szereznie, ha úgy nyilatkozik, hogy a kutat nem használja (ez alól a kút lefedése sem jelent kivételt). Amíg a vízilétesítmény létezik (nem kerül szakszerűen eltömedékelésre), addig az engedélyezési eljárást le kell folytatni.

Mely kutak engedélyezése tartozik a jegyző hatáskörébe?

Azoké a kutaké, amelyekre az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

  • legfeljebb 500 m3/év vízkivétellel üzemelnek, és
  • kizárólag talajvízkészletet vagy parti szűrésű vízkészletet használnak, és
  • hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon vannak, vagy létesülnek, és
  • házi ivóvízigény vagy háztartási vízigény kielégítését szolgálják, tehát
  • nem gazdasági célú vízigény kielégítésére szolgálnak, és
  • nem érintenek kijelölt, kijelölés alatt álló vagy előzetesen lehatárolt védőidomot, vízbázisvédelmi védőterületet.

A vízbázisvédelmi védőterületek elhelyezkedésével kapcsolatban a területi vízügyi hatóságok (katasztrófavédelmi igazgatóságok) és ivóvízbázisokra vonatkozóan a helyi vízművek rendelkeznek naprakész információkkal. E területeken a vízkészlet biztonsága érdekében a területi vízügyi hatóság adja ki az engedélyt.

Milyen engedélyt ad ki a jegyző?

A jegyző ún. vízjogi engedélyt ad ki. Ez a kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez szükséges. A vízjogi engedélyezés az építésügyi hatósági eljárások logikájához hasonlóan általában kétlépcsős eljárás: létesítési (építési) és üzemeltetési (használatbavételi) engedélyezésből áll. Az engedély nélkül létesült kutakra vízjogi fennmaradási engedély adható, amennyiben a kút vízvédelmi, vízgazdálkodási, környezetvédelmi, népegészségügyi és építésügyi érdekeket bizonyítottan nem sért. Kút megszüntetésére (eltömedékelésére) megszüntetési engedély alapján kerülhet sor.

Mik a kérelem vizsgálatának főbb szempontjai a vízjogi létesítési engedély igénylésekor?

Vizsgálják, hogy a leendő kút az ingatlanon

  • olyan távolságban lesz-e az épületektől, hogy a működése épületstatikai problémákat nem okoz;
  • a felszín alatt elhelyezkedő közművek védőtávolságán kívül esik-e, továbbá a fúrótorony/ fúróállvány felállíthatóságát illetően az elektromos légvezetékek helyzetére is figyelemmel kell lenni;
  • megfelelő távolságra lesz-e az esetleges szennyezőforrásoktól (pl. kerti árnyékszék, trágyatároló, állattartó épület, stb.);
  • ivóvízcélú felhasználás esetén a kút 10 méteres körzete az ingatlanon belül legyen [147/2010. (IV. 29.) 16/A.§ (4)].

Vizsgálják a kút műszaki paramétereit:

  • szabványos kútcsövek megléte – a narancssárga és szürke színű szennyvíz, illetve csapadékvíz lefolyó csövek nem kútépítési célra készülnek;
    • kút átmérője – fúrt kutak esetén minimum 90 mm. [101/2007KvVM r. 7. § (2a)] Vizsgálják a megbízott szakember tervezési, kivitelezési jogosultságait, és a munkavédelemi szempontoknak történő megfelelést.

Mik a kérelem tartalmi követelményei?

Lásd a 41/2017BM rendelet 2. mellékletét.

Mekkora az eljárási illeték?

3000 Ft. [1990. évi XCIII. törvény 29. § (1)]

Mik a kérelem vizsgálatának főbb szempontjai vízjogi üzemeltetési engedély igénylésekor?

Amennyiben a létesítési engedélyezésmegfelelő előkészítettséggel történt, abban az esetben a kút üzemeltetésére vonatkozó engedély kiadása jóval egyszerűbb feladat. Ilyenkor ellenőrzik, hogy a kút valóban a létesítési engedélyben engedélyezett helyen lett-e kialakítva, ugyanis előfordulhat, hogy fúrás közben olyan körülmények adódnak, amelyek a fúrást nem teszik lehetővé az előre kijelölt helyen (pl. nagyméretű kőzetdarab a talajban). Ellenőrzik a kút engedélyezett talpmélység szerinti kiépítését. Előfordulhat, hogy a fúrás során detektált talajtani és hidrogeológiai viszonyok miatt a létesítési engedélyben megjelölt talpmélység és a kút szűrőzése módosul. Amennyiben ezzel a változtatással a kút ugyanazt a vízadó réteget veszi igénybe, amelyre az engedély szól, akkor az eltérésnek nagy valószínűséggel nincs jelentősége, azonban a földtani és hidrogeológiai körülmények nem jogosítják fel a kútfúrót arra, hogy az első vízadó réteget átfúrva a kutat mélyebb vízadó rétegre (pl. rétegvízre) szűrőzze. Amennyiben a kút nem talaj-, vagy parti szűrésű vízadó réteget vesz igénybe, akkor a jegyző engedélyező hatóságként nem járhat el. Sajnos előfordul, hogy a kivitelezők egy része időnként hamis adatok alapján a jegyzővel próbálja engedélyeztetni a mélyebb, rétegvízkutakat. Kérdéses esetben a talpmélység ellenőrzésére a hatóság helyszíni szemlével egybekötött talpmélység mérést, vagy kútkamerás vizsgálatot is előírhat.

Mik a kérelem tartalmi követelményei?

Lásd a 41/2017. BM rendelet 2. mellékletét.

Mekkora az eljárási illeték?

3000 Ft. [1990. évi XCIII. törvény 29. § (1)]

Mik a kérelem tartalmi követelményei?

Lásd a 41/2017. BM rendelet 2. mellékletét.

Mekkora az eljárási illeték?

3000 Ft. [1990. évi XCIII. törvény 29. § (1)]

Mik a kérelem elbírálásainak főbb szempontjai a vízjogi megszüntetési engedély igénylésekor?

A kút megszüntetésének engedélyezésére sor kerülhet a tulajdonos kérelmére, vagy a hatóság kötelezése alapján, amennyiben a kút vízgazdálkodási, vagy vízvédelmi érdekeket sért (például helyszíni szemle alapján megállapításra kerül, hogy a kutat szennyvíz szikkasztására használják, így az komoly népegészségügyi és környezetvédelmi problémákat vet fel). A kút eltömedékelése szabványos módon történjen, amelynek műszaki követelményeit a tervezői jogosultságot bizonyító MMK igazolással vagy a 101/2007. KvVM r. 13. § (2) bekezdés a) pontja szerinti végzettséggel rendelkező szakembernek ismernie kell.

Mik a kérelem tartalmi követelményei?

Lásd a 41/2017. BM rendelet 2. mellékletét.

Mekkora az eljárási illeték?

3000 Ft. [1990. évi XCIII. törvény 29. § (1)]

Milyen további előírások vonatkoznak a házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kutakra?

  • Új, saját célú ivóvízmű csak ott létesíthető, ahol a közműves ivóvízhálózat nem áll rendelkezésre.
  • Az ivóvíz közműhálózatba bekapcsolt házi ivóvízhálózatot saját célú vízellátó létesítménnyel összekötni tilos. [58/2013. (II. 27.) 79. § (4)].
  • A nem víziközműből származó víz azon mennyiségének mérésére, amelyet a felhasználó közüzemi szennyvízhálózatba vezet be, telki vízmérőt kell beépítenie, és kérnie kell annak leszerelést megakadályozó zárral vagy plombával történő ellátását a víziközmű-szolgáltatótól [58/2013. (II. 27.) 63.§ (2)].

Mi az a helyi hatósági vízgazdálkodási nyilvántartás?

A kiadott vízjogi engedélyekről a települési önkormányzat jegyzője nyilvántartást vezet, és a nyilvántartást évente egyszer megküldi a területileg illetékes vízügyi igazgatóságnak. Az adatszolgáltatás a vízügyi igazgatóság vízkészlet-gazdálkodási feladatainak ellátásához szükséges. [72/1996. Korm. r. 24. § (7) és (9)]

Milyen szakember közreműködése szükséges a jegyző által lefolytatott engedélyezési eljárásokban?

A jegyző illetőségébe tartozó fúrt kutak esetében bármely vízjogi engedélyezési eljárásban elegendő a kútfúró szakember közreműködése (lásd 101/2007. KvVM rendelet 13. § (2) bekezdés), nem szükséges a Magyar Mérnöki Kamarai tagsággal rendelkező tervező.

Amennyiben ásott kút utólagos (fennmaradási vagy üzemeltetési) engedélyeztetéséről van szó, akkor nem szükséges a 101/2007. KvVM rendelet 13. §-a szerinti szakember közreműködése, fúrt kút utólagos engedélyeztetésekor viszont igen.

A kivitelezést csak a 101/2007. KvVM rendelet 13. § (2) bekezdés szerinti szakember végezheti.

Jogszabály meghatározza-e a gazdasági célú vízigény fogalmát? Ingatlanon belüli öntözés, állattartás vízigénye a fogalomba minden esetben bele tartozik-e?

A jegyző vagy a területi vízügyi hatóság által kiadandó engedély megkülönböztetése szempontjából jogszabály a fogalmat nem határozza meg. Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági cél nem azonos fogalom a mezőgazdasági céllal. A gazdasági célú vízigénybe beletartozhat a locsolás, állattartás is, amennyiben ezek a tevékenységek gazdasági haszonnal járnak. Például egy őstermelő által folytatott piaci termelő tevékenységhez tartozó (amely tevékenységért területalapú támogatást is kap a gazdálkodó) vízigény már nem háztartási vízigény. Ugyanígy gazdasági célú vízigénynek számít egy ingatlanon belül – egy másik példával szemléltetve – egy kis autómosó üzem üzemeltetéséhez szükséges vízmennyiség akkor is, ha 500 m3/év küszöb alatt marad a vízfelhasználás.

Milyen jogszabályi előírás vonatkozik a létesítési, fennmaradási, megszüntetési, üzemeltetési engedély hatályára?

A 72/1996. Korm. r. 4/A. § (7) bekezdés szerint a megszüntetési engedély 2 évig hatályos, vagyis a megszüntetési engedély kiadásától számítva két év áll rendelkezésre a végrehajtásra.

A 72/1996. Korm. rendelet 5. § (4) alapján „az eljárás tárgyától és a létesítmény jellegétől függően a vízjogi üzemeltetési engedélyben rendelkezni kell, különösen az engedély hatályáról”. Az 5. § (5) alapján avízügyi hatóság az engedély hatályának megállapítása során különösen a létesítmény vízgazdálkodási rendeltetését, műszaki jellemzőit, az üzemeltetéssel összefüggő és engedélyben előírt egyéb feltételeket értékeli és veszi figyelembe. Az engedély hatálya e rendeletnek az engedély módosítására vonatkozó szabályai szerint kérelemre vagy hivatalból módosítható. A jogszabály tehát az üzemeltetési engedély hatályát illetően csak annyit állapít meg, hogy annak időtartamáról rendelkezni kell. A vízjogi engedély módosítása tárgyában a 10/A.-14. §-ban leírtak az irányadók.

A 147/2010. Korm. r. 16/C. § meghatározza, hogy amennyiben az ivóvíz törzshálózat műszakilag elérhető, új saját célú ivóvízmű nem telepíthető. Ebben az esetben fennmaradási engedély kiadható-e a korábban engedély nélkül létesített ivóvízműre.

A kút önmagában háztartási vízigény kielégítésére kaphat fennmaradási engedélyt, de ivóvíznyerés céljára ebben az esetben a jogszabály tiltja a hasznosítást (ld.: a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 55. §). A cél, hogy a lakosság a biztonságosabb ivóvízhálózathoz csatlakozzon, amint az kiépítésre kerül.

Kell-e fizetni a kútból kitermelt víz után járulékot, vagy adót?

A Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés c) pontja alapján nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie a vízjogi engedélyenként évi 500 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után. Tehát sem járulékot, sem adót nem kell fizetni.

Adót fognak kivetni a kutakra? A kitermelt víz után kell-e fizetni?

A jegyző hatáskörébe tartozó kutak legfeljebb évi 500 m3 vizet vesznek ki, ami azonban a vízkészlet-járulék fizetési küszöböt nem éri el. A Belügyminisztériumnak tervei között nem szerepel a kutak megadóztatásának terve.

Kell-e a kútra vízórát felszerelni?

A házi vízigényt kielégítő kutakból kivett víz mennyiségét nem szükséges mérni.