A vízkutak kialakítása

Ásott kút

Az ásott kutak a talajvízből, tehát az első vízzáró réteg feletti vízadó rétegből termelik a vizet. A talajvíztartó réteg átlagos mélysége kb. 30 m, de az ásott kutak általában 5-15 méter mélységűek. Ezek a típusú kutak kisebb vízigény (0,5-5 m3/nap) kielégítésére alkalmasak, és mivel viszonylag nagy mennyiségű vizet képes tárolni, ezért főként gyengébb vízadók esetén javasolt a használatuk.

A kivitelezés módja, technológiája szempontjából a kút lehet “normál” kivitelű ásott kút, vagy süllyesztett kút.

NORMÁL KIVITELŰ ÁSOTT KUTAK

A kivitelezéskor az előre kialakított munkagödörbe utólag építik be a kútbélelést, amely az ilyen típusú kutak fő eleme (mivel a kútbélés utólag kerül kiépítésre, ezért ez a kúttípus csak állékony talajban létesíthető!) A kút palástja leggyakrabban előregyártott betongyűrűkből áll, de kialakítható tégla, vagy kőfalazattal is.

A kútbélés – anyaga szerint – lehet

  • betongyűrű (ez a leggyakoribb),
  • tégla,
  • kőfalazat,

kialakítása szerint lehet

  • tömör,
  • perforált vagy ablakos, esetleg
  • hézagos,

vízbeáramlás szerint

  • alulról, a kúttalpról (tömör bélésű kút),
  • oldalról, a falazaton keresztül (perforált vagy hézagos kialakítású kút).

A kútbélés aljára 5-10 mm átmérőjű mosott kavics kerül. Ez a kavicsréteg akadályozza meg a talaj finomabb szemcséinek bejutását a kútba. A kútfej kialakításakor gondoskodni kell arról, hogy a kútba felülről ne kerülhessen szennyeződés, erre vasbeton tetőzet vagy jól záró aknafedél lap a legmegfelelőbb. Az ásott kút átlagosan 0,5 – 5,0 m3/nap vízigény kielégítésére alkalmas.

SÜLLYESZTETT KÚT

A süllyesztett kutak készítésénél – szemben a normál kivitelezésű kutakkal – nincs előre kiásott munkagödör, hanem a kútköpenyt (pl. betongyűrű) a felszínen a kijelölt helyre állítják és annak belsejéből termelik ki a földet, miközben a kútköpeny a saját súlya alatt kívánt mélységig lesüllyed. A kutak átlagos mélysége 15-20 méter, amelynek köszönhetően a legfelső vízadó réteg megcsapolására alkalmasak. Az így kialakított kút többnyire alulról táplálkozik, a kút aljára szintén kavicsréteg kerül. A vízkitermelést szolgáló szerelvények (pl. a szivattyú, vagy annak szívócsöve) a kútban helyezkednek el.

 

Ásott kút vázlatos rajza

A vert (Norton) kút

A többségében talajvizet hasznosító vert kutak kialakítása során egy lyukakkal ellátott vascsövet vernek le a talajvíz szintje alá. A cső a lyukakon keresztül telítődik vízzel, amit pumpával vagy – mélyebben lévő nyugalmi vízszint esetén – szivattyúval hoznak a felszínre. Ezek a típusú kutak alapvetően kis vízigény kielégítésére alkalmasak. Míg az Alföldön nagy számban használják, az ország jelentős részén a talajviszonyok nem teszik lehetővé az alkalmazásukat.

A Norton-kút tömör heggyel felszerelt, a vízkitermelésre alkalmas képződmény elhelyezkedésének megfelelően perforált acélcső, amelyet veréssel hajtanak le a megcsapolni kívánt vízadó rétegbe. Az ilyen típusú kutak átmérője általában 40-60 mm, átlagos mélységük 10-15 méter. Ez a kúttípus maximum 30 méteres mélységig alkalmazható, s az első vízzáró réteg felett elhelyezkedő felszín alatti víz (talajvíz) kinyerésére alkalmas.

Norton-kút vázlatos rajza

A fúrt kút, csőkút

A fúrt kutakat általában nagyobb mélységben lévő vízadók megcsapolásához használják. Miután lefúrnak a megfelelő mélységig (miközben szükség esetén egy béléscsővel a furatot megtámasztják), egy – a vízadó megfelelő szintjén – perforált, vékonyabb csövet helyeznek el a furatban, amely köré szűrőkavicsot szórnak, majd a fölött cement- vagy agyagszigetelést helyeznek el, végül az ideiglenesen beépített béléscsövet eltávolítják. A fúrás történhet szárazon vagy valamilyen öblítőfolyadék alkalmazásával. A talajvízre telepített fúrt kút általában egyrakatos kútszerkezettel, egyetlen végleges szűrőcső rakattal készül.

Az eljárás lényege tehát, hogy egy forgatórúdra szerelt súlyosbító és fúrófej segítségével – amelyet csigasoron keresztül engednek le – a terhelés és a forgatás hatására a kőzet felaprózódik, és az alkalmazott eljárásnak megfelelő közeg (folyadék, levegő, stb.) a furadékot a felszínre szállítja. A fúrás menete és műszaki megvalósítása függ a tervezett kút mélységétől, a felszín alatti rétegek anyagától, valamint a szűrőzni kívánt réteg vízadó képességétől. A jelenleg hatályos jogszabályi környezet, a környezetvédelmi és szakmai előírások és műszaki szabványok által definiált követelmények alapján, az úgynevezett egyrakatos kutak csak a talajvízréteg megcsapolására létesíthetőek. Az ennél mélyebb rétegekre kivitelezett kutak esetében minden esetben szükséges egy vagy több – a szűrőcső rakatnál nagyobb átmérőjű – technikai csőrakat (béléscső) beépítése is.

SZÁRAZ – ÖBLÍTŐFOLYADÉKOT NEM ALKALMAZÓ, SZELEPES ISZAPOLÓVAL VÉGZETT – FÚRÁSI ELJÁRÁS

Leggyakrabban a felszín közeli kavicsrétegekre telepített kutak kivitelezésekor alkalmazzák. Ezek a kutak többnyire 20 méternél sekélyebb talpmélységűek, és száraz, (öblítőfolyadékot nem alkalmazó) szelepes iszapolóval végzett technológiával készülnek. A fúrás falának megtámasztására egy nagyobb átmérőjű ideiglenes acél iránycsövet (vezércső) kell elhelyezni, egészen a talajvíztükör mélységéig – vagy ha az mélyebben van – a szűrőzni kívánt réteg tetejéig. Ezt követően, az iránycsőnél kisebb átmérőjű, ideiglenes technikai béléscső rakat (köpenycső) védelmében szelepes iszapolóval kell a fúrást tovább mélyíteni, egészen a vízadó réteg feküjéig. Ezt követően kerül kialakításra – a tervezett szűrőzés alatt minimum 3 m hosszúságban – az iszapzsák elhelyezéséhez szükséges furat. A furatot a véglegesítendő talpmélységig, a kifúrt kőzetanyag felhasználásával vissza kell tölteni, majd a furat talpát jól le kell döngölni. Ezt követően kerül beépítésre a szűrőcső-rakat, amelynek alját mentes PVC záróelemmel kell lezárni. A szűrűcső és a furat fala közötti gyűrűsteret – a vízadó réteg összetételéhez igazodó szemcseméretű – gyöngykaviccsal kell kitölteni. A kavicsolás teteje legalább 1 méterrel a vízadó réteg felső határa felett kell, hogy legyen. Ezt követően homokgyűrű helyezendő a kavicsolás tetejére (min. 1 méter vastagságban), majd szigetelés és megtámasztás céljából a felszínig cementtejes feltöltés következik.

forrás: Pórusvíz Mérnöki Iroda Kft.